A névnap is egy remek alkalom, hogy új éttermeket próbáljunk ki. A Zila kávéház és éttermet ismerősök ajánlották valamikor tavaly, de eddig még nem sikerült ide eljutni. Most eljött a lehetőség. Nem az én névnapomról lévén szó, nem valamilyen ázsiai vagy egyéb extrém ételeket kínáló helyet kerestünk, hanem inkább a klasszikus “magyar” konyhát részesítettük előnyben.
A Zila kávéház 1903-ban épült lövöldeként. Hosszú története során volt rendezvényközpont és strandöltöző is. 1984-ben Zila László mestercukrász itt nyitotta meg a Krisztina Cukrászdát. 2002 óta működik mint kávéház és étterem.
A hely nagyon kellemes. Az épület kívülről a több, mint 100 éves építési stílust adja vissza. Előtte hatalmas terasz, napellenzőkkel és hozzá vízporlasztó berendezéssel, ami segít a levegő hűtésében. Kétoldalt saját parkoló áll rendelkezésre. A belső berendezés is a klasszikus háború előtti időket idézi, mégis minden modern és nagyon elegáns.
Az étlapon mindenféle étel megtalálható a levesektől a szendvicseken át a vadételekig. És természetesen a cukrászda teljes süteményválasztéka. Italokból igen nagy a választék. Szerencsére az alkoholmentes kínálat is elég bő. Nagyon izgalmasak a különböző limonádék és mézes szörpök. Ezeken kívül teák, kávék és csokoládék is kaphatóak.
Most nézzük, mit is választottunk a hatalmas kínálatból.
Italként mindketten a citromos limonádét választottuk, ami a nagy melegben nagyon jól esett. Rengeteg citrom, lime, jég volt benne és még egy szem cseresznye is 🙂
Előételként rendeltünk kecskesajtot pepprónival sütve és egy paradicsomos bazsalikomos pulykaragulevest.
A kecskesajt lágy, krémes sajt (feta jellegű) volt, melyet vélhetően a paprikák után sütöttek a grillen. Érezhető volt rajt az enyhe csípős íz. A paprikákat is megpirították. Azt ugyan nem értettem, hogy egy ekkora darab sajthoz miért adnak majd fél kiló igen csípős paprikát. Nem tudom, hányan ették már meg az összeset, de gyanítom nem sokan. Főleg, hogy kenyeret sem kínáltak hozzá. Mindenesetre egy csomó csípős paprika némi sajt enyhítéssel remek étvágyat csinál a következőkhöz 🙂 Pedig jó, ha a harmadát meg tudtam enni a paprikának.
A leves egy tejszínes paradicsomleves volt, zöldséggel és pulykahússal. A bazsalikom-tejszín-paradicsom hármas hihetetlenül kellemes összhatást adott. A menyiséggel sem fukarkodtak.
Főételként egy kétszemélyes Krisztina-tálat rendeltünk, melynek az az előnye, hogy az étlapon található húsok közül jó párat tartalmaz, s így egy átfogóbb képet kaphatunk az ételek stílusáról.
A tál az étlap szerint a következőket tartalmazza: kacsacomb, rántott camembert, cigánypecsenye, kijevi jérce, lecsó, jázminrizs, grillezett zöldségek, steakburgonya, áfonyamártás. A lecsó és az áfonyamártás kis tálkákban érkezik. A kacsacomb “nyelén” a szokásos fóliaborítás a tisztább kézbevehetőség kedvéért. A cigánypecsenyén egy nagy adag sült hagyma díszeleg. Az ízek már nem ennyire fényesek. A kijevi jércemell fűszeres sajttal volt töltve, de sajnos inkább csak sajtíz volt érezhető, a fűszerek kevésbé. A kacsa ízesítése sem volt túl intenzív. A cigánypecsenye enyhén fokhagymás-borsos ízt adott. A grillezett zöldségek jók voltak, a krumplinak is jó íze volt. A lecsó jó, az áfonyamártás kicsit érdekes. A mennyiségre nem lehetett panasz, még 1,5 napnyi ebédre elég volt 2 ember számára. 🙂
Ebéd után érkezett a desszert. Mivel mellesleg cukrászdában (is) vagyunk, van bőven választék süteményekből és fagyikelyhekből. A sütik között megtalálhatók Magyarország tortái 2007-től 2011-ig. Az én választásom a 2007-es madártej-tortára esett. Feleségem a Ferrero tortát szemelte ki. Mivel az ő névnapja volt, a tortát ajándékba kapta a cukrászdától.
A madártej torta egy érdekes találmány. Vékony piskóta rétegen lekvár, krém, ismét piskóta, majd egy nagy adag krém (krémes krém), melynek a tetején kialakított vályúban madártej öntet rejtőzött a tejszínhab alatt. Finom volt, bár nekem kissé sok volt az édességből.
A Ferrero torta is nagyon kellemes. Sok krém, csoki és vanília, kevés piskóta, kívülről pedig mogyorós csokimáz.
Összefoglalva, ha az ember ízlésesen tálalt, hagyományos ételeket szeretne enni, elegáns környezetben, udvarias kiszolgálással, csak javasolni tudom a helyet. Az ételek jók, bár az én ízlésemnek egy kicsit enyhe a fűszerezésük. Az izgalmas nevek mögött semmi extra nem rejtőzik, de az egyszerűsége ellenére nagyon jó. Ha még ráadásul az ember sokat is tud enni, akkor különösen javasolt. Természetesen azok sem járnak rosszul, akik csak a cukrászda-részt kívánják felkeresni.