Újra egy kínai vacsora a Lucullus szervezésében. Ezúttal a Hong Kong éttermet kerestük fel, mely a pár éve meglátogatott Taiwan étterem tulajdonosának az első étterme. A két hely hangulata hasonló, jellemzők a díszes elválasztó falak, a hatalmas képek.

A vacsorában igazi különlegességeket ígértek, így már nagyon vártuk. Már az itallapon is volt számomra érdekes, eddig ugyanis még sehol sem ittam krizantém teát. Itt erre is volt lehetőség, mindjárt ki is használtam 🙂 Hatalmas kancsóban érkezett, és finom, kék festésű porcelán csészékbe tölthettük. Íze érdekes volt. Annyira nem kimagasló, mint mondjuk egy jázmin tea, de azért nem rossz.

A vacsora végén, a tulajdonos jóvoltából lehetőségünk nyílt kipróbálni egy másik különlegességet, a rózsapálinkát. Ez, a felirat alapján cirokból és rózsából készült (hogy mire nem jó egy seprű 🙂 ), ízében jól átjön a rózsaolaj “illata”.

A menü, ahogy korábban írtam igen ígéretes volt:

Elsőként természetesen az előételek érkeztek, olyan tempóban, hogy néha nem is tudtam követni, melyik micsoda? Azért fotók készültek, de a leírás itt-ott hiányos lehet 🙂

Elsőként itt van a csavartretek saláta. Reteklapok feltekerve, enyhén savanykás szószban. Finom, ha nem is extra íz.

Aztán a ropogós zeller, szárzellerből, a kínai éttermekben megszokott könnyű, friss ízzel.

A szójaszószos marha, puha, kellemes ízű étel.

A medúza saláta volt az egyik különlegesség, hiszen ritkán eszik az ember ilyesmit. Mint megtudtuk, szárítva kapható a medúza, amit vékonyra felszeletelnek és a saláta szószban áztatják elkészítés címén. Összekeverik a zöldségekkel és fűszerekkel és máris kész az enyhén fokhagymás, szezámos ízű különlegesség, mely hol puha, hol ropog az ember foga alatt.

A csirkebőr saláta úgy tűnt, extra, mivel nem találtam az étlapon. Mindenesetre mutatja, hogy mindent fel lehet használni egy állatból evésre. Itt konkrétan a láb bőre és porcosabb részei szerepeltek. A bőr kellemesen ropogott az ember szájában, és az íze sem volt rossz.

A másik extrém fogás a kacsanyelv. Először valami fogyatékos polipnak néztem, melynek csak 2 lába van, de mint kiderült ez a kacsanyelv.

Ízre olyan volt, mintha avas olajban sütötték volna. Sok ennivaló nincs is rajta. A nyelvcsonton van némi “hús” és a két “lábát” lehet még “lerágni” 🙂 Érdekes étel, de ebben a formában nem voltam elájulva tőle.

A pacal lágy paprikás olajos pácban úszott. Némi fokhagyma érződött benne és szárított chilipaprika   darabokat is felleltem. Bár a “tehén” ízt nem tudta teljesen levetkőzni, igen jó volt.

A ropogós sertésen édeskés paradicsomos szósz volt.

A kacsa ropogós volt, tetején sűrű édeskés szósz. Íze kimagaslóan jó.

Marhahús kínai csiperkével. A hús puha, a gombának nincs különösebb íze, a szósz remek.

Kínai gomba és bambusz:

A sült lótuszgyökér is újdonság volt számomra, de nagyon pozitív élmény. Maga a lótusz édes, és ehhez az édes chiliszósz remekül illett.

A sült borsos tintahal sörtésztás bundában sült tintahal-karika darabok. Az ízén nem annyira, de a “mintáján” látszott a bors.

A bárány saslik erősen fűszeres húst tartalmazott, kívül ropogós, belül puha. Főleg a római kömény és a paprika jött át rajta. Nagyon jó, kicsit indiai utánérzés.

A citromos csirke egy érdekes fúziója a rántott csirkemellnek (a’la nagymama) és a valószínűtlenül sárga, de igen kellemes citromos szósznak.

Wah Tang sertéshús:

A tészta zöldségekkel enyhén szójaszószos, benne tojáscafatok, káposzta és répa. Ez ugyan nem házilag készített tészta, de azért elég jó.

A hagymás kínai “pizza” tulajdonképpen egy vastag palacsinta keményre sütve. Sótlan, van benne némi hagyma, de nekem csak valamilyen szószhoz jön be.

A befejező desszert az étterem részéről gyümölcs volt (szőlő, narancs), de Gábor készült a szokásos csokival is (Király Anita jóvoltából). Ezúttal gyömbéres banános csokigolyót kaptunk. Anita művében most sem kellett csalódnunk.

Összefoglalva a vacsora jól sikerült. Az ételek alapvetően jók voltak, volt egy kettő kimagasló is közöttük. A pincérek készségesek, a végén még  a tulajdonossal is hosszabban el tudtunk beszélgetni. Mindenképp felkeresésre érdemes hely.