Szombati vacsora kínai módra

Egyik szombat úgy alakult, hogy sok vásárlás közepette elmaradt az ebéd. Már 5 óra környékén jártunk amikor úgy döntöttünk, hogy ideje ebédelni. A legközelebbi szimpatikus étterem a Wang mester konyhája volt, a Telepy utcában. Ismerjük a helyet, többször előfordultunk már itt. A pincérek segítőkészek, ritkán van nagy tömeg, az ételek viszonylag gyorsan elkészülnek és jók. Így aztán be is ültünk.

Megkaptuk az étlapot és nekiálltunk válogatni. Úgy gondoltam, most kipróbálok valami újat. Leveseket ritkán eszem kínai étteremben, mivel úgy tapasztaltam, hogy nem túl intenzívek, de a kíváncsiság most erősebb volt. Mivel a Nanjing-ban próbáltam az erős-savanyú levest (és nem jött be), gondoltam összehasonlítom az ittenivel.

IMG_20121209_172736

Színben rendben voltunk, nem volt az a halvány, áttetsző lé. Az íze azonban csalódást okozott. Csíp, savanyú, de egyébként semmi izgalmas. A szilárd alkotórészek (tojáscafatok, tofudarabok, némi zöldség és darált hús cafatok) valamivel több ízzel bírtak, mint a másikban, de azért összességében nem találtam annyira jónak, hogy legközelebb is kipróbáljam.

A leves mellé Bobo csirkét választottam, melyet 3 chilipaprikával az extra erős kategóriába jelölnek. Mikor megkaptam kiderült, hogy ez pont olyan, mint a kedvenc ételem a koi shui fei pian. Ugyanaz a lé, csak nem ökör belsőségek úszkálnak benne, hanem egy csirke van beledarabolva, valamilyen ismeretlen szeletelő elv alapján. Szinte minden darabban van egy csontocska, látszólag teljesen véletlenül elvágva. A lé első osztályú, szezámos-chilis-zöld korianderes, hidegre hűtve. Benne a csirke is remekül átvette ezeket az ízeket. Valóban csíp, nem is kicsit, de a rizs sokat segít rajta. Sőt, a leve önálló ízesítésre is jó a rizshez.

IMG_20121209_173528

Feleségem inkább tésztát kívánt, a választékból a Wang mester pirított tésztája került ki győztesként. Házilag készült tészta, zöldségekkel és hússal összepirítva, érződik rajta egy kis füstös íz. Remek!

IMG_20121209_174202Összefoglalva az étterem most is kiválóan vizsgázott. A pincér ugyan nem a megszokott volt, de udvarias és segítőkész. Az étel is gyorsan elkészült. Ami nagyon jó még ezekben az az, hogy a mennyiség elegendő még a másnapi, sőt a hús esetében, ha megelégszünk a levével, a harmadnapi ebédre is. Érdemes ide ellátogatni!

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..