Az iskolában néha igen szokatlan feladatokat tudnak kitalálni. Volt már, hogy középkori ételt kellett készíteni a történelem tanár kérésére (ha megtalálom a receptet,azt is leírom), legutóbb pedig magyaros, az Alföldre jellemző étel volt a feladat földrajz órára. Míg én azon gondolkodtam, mi lenne a legjellemzőbb, a lányom leegyszerűsítette a dolgot. Elővette az egyik magyar gasztronómiáról szóló szakácskönyvet, melyben tájegységek szerint bontják a recepteket, átnézte az Alföld fejezetet és kiválasztotta a számára legszimpatikusabb ételt, a csúsztatott palacsintát. Ezzel jobban járt, mert ha én találom ki, akkor biztos valamilyen slambuc-szerű bográcsos kaját főzetek vele 🙂
- 3 tojás
- 8 dkg porcukor + a tálaláshoz
- 1 csomag (10g) vaníliás cukor
- 10 dkg vaj
- 2 dl tej
- 1 dl tejszín
- 15 dkg liszt
- 8 dkg étcsoki
Az elkészítés:
- A tojások sárgáját habosra keverjük 4 dkg porcukorral, a vaníliás cukorral, 4 dkg vajjal, majd folytonos keverés közben felengedjük a tejjel, a tejszínnel, és simára keverjük a fokozatosan adagolt liszttel.
- A megmaradt cukorral keményre verjük a tojásfehérjéket és lazán a masszába vegyítjük.
- A csokoládét lereszeljük.
- Kivajazunk egy palacsinta-sütőt és egy lapos, kerek tűzálló tálat.
- A palacsintasütőben a vajat megforrósítjuk.
- Félujjnyi vastagon rámerjük a tésztamasszát, és mérsékelt lángon megsütjük az egyik oldalát.
- Ha megsült, krémes állagú felével felfelé a tűzálló tálra csúsztatjuk és megszórjuk a csokoládékeverékkel.
- Addig folytatjuk a sütést, míg elfogynak a hozzávalók.
- Legfelülre egy mindkét oldalán megsült palacsinta kerül.
- A tálat a palacsintával betesszük középmeleg sütőbe és átforrósítjuk.
- Akkor jó, ha összeolvadnak a rétegek és a csokoládé.
- Forrón, porcukorral megszórva tálaljuk.
Mondanom sem kell, hogy ez utóbbi elmaradt a másnapi tálalásnál, de állítólag nagy sikere volt. Készítés közben megállapítottam, hogy nem egyszerű manapság jó palacsinta-sütőt szerezni. Régen volt egy teflon, az egész használható volt, amíg tönkre nem ment. Utána szereztünk egy vas sütőt (sajnos nem azt a régi fajtát), de abban valahogy könnyebben leég a normál palacsinta is, ráadásul akkora pereme sincs, hogy fél ujjnyi tészta beleférjen. Csináltuk hát egy teflon serpenyőben, de abból nehéz kicsúsztatni, mert túl magas a pereme. Azért persze megoldottuk. 🙂