Dunaharaszti egyik csendes utcájában található a város általam ismert egyetlen “tematikus” étterme, a Mediterrán bisztró. Sokan ajánlották nekem, hogy érdemes akár az étlapon szereplő ételeket kipróbálni, akár a napi menüt, ami állítólag szintén nem hétköznapi menzás étel.
Ennyi biztatásnak nem tudtam ellenállni, így az elmúlt kb. 2 hétben 3-szor is ebédeltem az étteremben. Íme az eredmény:
A napi menü mindig egy levesből és kétféle második fogásból áll, melyből választhatunk. Az első alkalommal a leves tárkonyos raguleves volt, hozzá spenótos palacsintát választottam. Italként kólát kértem volna, de pincér hölgy nagyon kedvesen javasolta, hogy próbáljam ki a limonádékat. Volt citrusos, áfonyás és bazsalikomos. A bazsalikomos érdekesnek tűnt, így azt választottam. Nagyon érdekes volt, ahogy a limonádé íz mellé bejött a bazsalikom édeskés-zöld íze. A színe persze egy kicsit bizarr, úszkál benne egy rakás zöld levéldarab, de azért jó.
A leves érdekes tányérban érkezett. Már az illata is nagyon bejött. Kellemesen tejszínes, inkább édeskés, krémes leves. Benne jól megfőtt hús és sokféle zöldség. Nagyon jól esett.
A második fogást csepp alakú tányérban kaptam. Egy nagyobb palacsinta, töltve, a tetején pedig rásült sajt, vagyis inkább valamilyen sajtmártás. A töltelék, meglepő módon normál spenót-főzelék volt. Krémes, nem túl fokhagymás, és remekül passzolt a palacsintához. De hogy hogy jutott eszébe bárkinek beletenni? 🙂
Az első pozitív tapasztalatok után már alig vártam, hogy ismét itt ebédeljek. Volt, hogy időm nem akadt, volt hogy a menü nem volt kedvemre való. De végül azért eljött az újabb lehetőség. Már rutinosan limonádét kértem, mégpedig a másik extrát, az áfonyásat. Ennek a színe sötétpiros melyet talán valamilyen szörp belekeverése adott. Az íze ennek is nagyon jó.
A leves húsleves volt. A szokásos extra tányérban, kellemes ízzel (bár nem egyedi, inkább a mindenhol kapható íz) és sok palacsinta-csíkkal. A tányér szélén még csípős-paprika szeletek is voltak, ami épp kapóra jött.
A választott második fogás a Stroganoff csirke volt. Hozzá házilag sütött burgonyafánk, finom, lángosra emlékeztető ízzel. A húsban sajnos benne maradtak az inak, amik rágósak voltak. A szósz kicsit túl savanyú. Volt benne gomba is és egy kevés sonkakocka. Nem volt rossz, de ettem már jobbat is.
Mivel édesség-hiányom volt, megnéztem a desszert kínálatot. Ebben a máktorta ragadta meg a figyelmemet. A pincér hölgy nagyon lelkesen ajánlotta, így arra jutottam megpróbálom. Állítólag liszt nélkül készül, csak a darált mákkal. Tetején meggyszósz és mentalevél, némi porcukorral és mandulaszelettel. Nem bántam meg a választást (ezúton is köszönöm a pincér hölgynek az ajánlatot 🙂 ), tészta csakugyan nagyon finom volt. Ránézésre olyan, mint egy piskóta, de amikor vágjuk, akkor könnyen omlik és messze nem olyan száraz, mint egy piskóta.
A harmadik alkalommal a magyaros gombaleves csakugyan az itthon megszokott ízzel és összetétellel bírt. Krumpli, gomba, répa, paprikás lében. Finom, de semmi extra.
A második fogásnál a köretet kicsit megkevertem. A fűszeres sörtésztában sült tőkehalfiléhez nekem jobban passzolt a saláta, mint a majonézes kukorica. Szerencsére ez nem okozott gondot, minden további nélkül lehetett cserélni. A hal tésztájában a kakukkfű dominált. A filézés is jól sikerült, mindössze 2 szálkát fogtam benne 🙂 Nagyon ízlett. A saláta eleinte kicsit megijesztett. Sok-sok levél, ami jó kecsketápnak, de nekem nem annyira :-). Amikor azonban elkezdtem enni (enyhén savanykás volt) és odaértem, ahol a paradicsomok voltak, hirtelen elcsodálkoztam : minek volt ennyire jó íze? Az uborka-paradicsom-saláta+ecetnek? Nem tudom, de nagyon bejött.
Összefoglalva nagyon szimpatikus hely ez a Mediterrán bisztró. Mindenképp ki fogom próbálni a nem menüs ételeket is, de addig is, ha sikerül 15 óra előtt ebédelnem, gyakran fogok ide visszatérni. Mindenképp ajánlott az ebéd menü is, hiszen jó áron, kétfogásos ebédet ehetünk, még ha nem is hatalmas mennyiséget, de legalább nem alszik el utána az ember 🙂 A többi étel ára már nem ennyire alacsony, inkább a közép árkategória, de ha legalább annyira jók, mint a menü, akkor mindenképp megéri.