Ha az embert városon kívül éri az éjszaka, mondjuk egy autópálya vagy az M0 mentén, nem sokat válogathat, ha megéhezik. Vagy talál egy benzinkutat és akkor vásárolhat chipset, esetleg jó drága háromszög-szendvicseket, vagy “szerencsésebb” esetben útjába kerül egy McDonalds, ahol valami mást, izgalmasabbat ehet. Ami a nagy “előnye” ennek az uniformizálásnak, hogy Európa bármely autópályája mentén nagyjából ugyanazt a minőségi szintet, ugyanazokat az ízeket kapjuk.
Úgy alakult, hogy a múlt hét valamelyik estéje az M0 mellett ért egy nagyobb társasággal. Este 11 után jutottunk hozzá, hogy vacsorázzunk, de ekkor persze már semmilyen étterem nem volt nyitva, csak a McDrive. Mit tehettünk mást, átalakultunk gépjárművé és beálltunk a sorba. Van annak egy érdekes hangulata, amikor az ember beáll a kocsisorba és együtt araszol velük. Persze ez csak a mi oldalunk. Az autósok nyilván nem voltak annyira boldogok, amikor beálltak tízegynéhány ember mögé, akik mind egyenként rendelnek. Pedig a sor fizikai hossza nem tett ki egy autónyit sem 🙂
Nos nézzük a rendeléseket. Big Mac. Nálam ez a standard. A két szintet két részletben eszem. A felső szárazabb, hiszen két rész zsemle, hús, némi saláta, uborka és kevés szósz van benne. Az alsó (jobbik rész) marad a végére, ez csak egy réteg zsemlét tartalmaz, a ráolvadt a sajtot, felette a szósszal és salátával. Ez már sokkal jobb. A szósz enyhén savanykás, nekem bejön.
A másik amit rendeltem a sajtburger baconnel. Ez valóban nem több, mint a neve. Sajtburger, a szokásos ketchuppal, uborkával, hússal, hagymamintával, de van benne sült bacon szalonna is, ami igazán feldobja.
A legjobb, amit a McDonaldsban kapni lehet (legalábbis szerintem) a fagylalt. Nekem ezen belül is a csokifagyi jön be a legjobban. De az most kimaradt. helyette csokis shaket vettem. Édes, tehát jó desszertnek, folyadék tehát jó innivalónak. Legalábbis elméletben. Valójában egyiknek sem az igazi, de hát ez van. A shake egy kicsit valóban csokiízű, meg persze erősen érződik a por, amiből készítik, és gondolom a sok mesterséges anyag, ami még részét képezi.
Részemről még Fish Mac-et szoktam vásárolni, ami ha belegondolok, a magam számára is meglepő. Elvégre ez semmi másból nem áll, mint zsemle, rántott mirelit hal és ecetes uborkával kevert majonéz. És mégis bejön 🙂
Persze sokat dob az élvezeten, ha az ember jó társaságban költi el ezen mesterséges táplálékokat 🙂 Ez, akkor, ott, nekem megvolt. Így mondhatom, hogy minden rendben volt.
Összefoglalva: a McDonaldsban mindig ugyanolyan ételt kapunk. Erre nem lehet panasz. Az ízek sem rosszak. Némelyik kifejezetten bejön az embernek. Persze hogy ez mennyire egészséges, vagy tápláló arról simán lehet vitatkozni. Azokat is megértem, akik ilyesmit nem hajlandóak enni. De sokszor csak ez van, és olyankor meg kell találni benne azt, ami jó. Én, ha nem is sűrűn, de előfordulok itt, főleg a hasonló éjszakai étkezések esetén (amikor nincs közelben más, kevésbé “gyári” kaja.