A tulajdonosok, Szerdahelyi Gábor és Gabriella korábban New Yorkban vezettek francia bisztrót, mely közel 30 évig működött sikeresen. Mikor hazatértek Magyarországra úgy érezték, hogy hiányzik innen egy bisztró :-). Megvettek egy budai villát, melyet először lebontani akartak, de végül úgy döntöttek, hogy inkább felújítják és kibővítik. Ebből lett a Café Provence. Hangulatos belső berendezéssel, rusztikus falakkal, régi, felújított illetve új bútorokkal. A pincérek udvariasak és jól tájékozottak az ételek elkészítését illetően.

Most lássuk a vacsorát részletesen. A menü a következő volt:

Vendégváróként érkezéskor pezsgővel kínáltak minket, melyet a hétvégi szüretből beszerzett piros musttal dobtak fel. A vacsorához italként házi limonádét (úgy látszik, ez most a divat) kaptunk, de nem akármilyet. Színe enyhén piros (a ribizli színezi meg), tetején rengeteg citrom, lime, ribizli, narancs és menta úszott. Ízre kicsit édeskés, enyhén szénsavas.

Előételként a lazac krém négyzetes kenyérszelet tetején díszelgett. Enyhén kapros ízzel, tejföl, kaviár, kaporlevél díszítéssel. A kapor és a hal nagyon jól összeillettek.

Következett a tapas kóstoló. Az étterem többféle tapast is kínál, időről időre cserélgetve a lehetőségeket, az igényeknek megfelelően. Mi most hat verziót próbáltunk ki, melyek hármas csoportokban kerültek elénk. Hozzá házilag sütött (elősütött kenyérből) fehér és barnakenyeret kaptunk.

 A mediterrán tapenad darált olívabogyóból és zöldfűszerből áll, olajjal keverve. Ízében az olíva dominál, nagyon kellemes.

A házi füstölt libamellen én kevéssé éreztem a füstöt, de a lágy, puha hús remekül illett a hozzá kapott birsalma chutney-hoz.

A főételt befejezve már senki nem volt éhes. Ekkor érkezett a desszert variáció. Mindenki háromféle édességet kapott, de nem egyformákat. Különböző sütik, torták, krémek váltakoztak a tányérokon, felsorakoztatva az étterem teljes kínálatát. Volt köztük macaron csokis, lime-os, karamellás és málnás ízben. Házi készítés, nagyon jól sikerült.

Az angol kenyérpuding volt a legkevésbé édes. A csokikrém kellemes étcsokis ízt adott. A francia csokoládétorta alján csokikrém, tetején sajtkrém. Az összhatás egyszerűen lenyűgöző!

Összefoglalva a vacsora nagyon finom volt. Elegáns tálalás, remek ízek. A hely hangulata is kitűnő, nem is szólva a filozófiáról, amit képviselnek. A gyerekbarát berendezés, a hétvégi korai nyitást, amikor már reggelizni is betérhetnek a vendégek. A chutney-k, desszertek egy részének alapanyaga a kertben terem. Van birsalma, szilva és cseresznyefa, mely kiszolgálja az igényeket. A teraszon cserepekben zöldfűszerek teremnek, friss alapanyaggal látva el a konyhát. A felszolgálás alapelvét jól jellemzi Gabriella következő mondata: “mi nem csak kitesszük s sütit, hanem tálaljuk”. Az étlap is mindig az évszakoknak és az igényeknek megfelelően alakul. Egyszóval olyan hely, ahova érdemes betérni, ha jó hangulatban jó ételt szeretnénk enni.